Leírás
Palást (Plášťovce) község Ipolyság (Šahy) közelében található, az egykori történelmi Hont vármegye területén, ma a Lévai járáshoz (Okres Levice) tartozik Nyitra megyében. A település közelében számos forrás található és két patak, a Litva (helyiek elnevezése alapján Csábrág) és a Korpona (Krupinica) közelében, melyek miután összefolynak, az Ipolyban végzik. A község gazdag történelmi múlttal rendelkezik, máig őrzik hagyományaikat. A környék természetvédelmi területekben gazdag, páratlan a növény- és állatvilága. A Permeo Polgári Társulás is gondoskodik róla, hogy mindez megőrizzék az utókor számára, hiszen szlogenjük: A múlt ápolásával egy élhetőbb jövőért!
Az útvonalunk nagyjából 16 kilométeres és egy 19 állomásból álló tanösvény mentén halad, melyről Hojsza Zoltán mesélt nekünk.
A palásti csata helyszínéről indulunk, egy kis kápolna közeléből. 1552. augusztus 9-én és 10-én itt zajlott Mohács után a második legnagyobb csata a török ellen, mely vereséggel végződött, ezért nincs feltüntetve a történelemkönyvekben sem. A legenda szerint a csatában elesettek vére minden évben, augusztus 10-én, éjfélkor, pirossá festi a Litva-patak vizét s az első hajnali kakasszóig vérvörös marad.
A tanösvény, melynek mentén haladunk, körülbelül 3 éve épült s a szlovákiai tanösvények nyilvántartásában is megtalálható. Az egyes állomásokon található tájékoztató táblákon olvashatunk többek között: Thury Györgyről, a legendás törökverőről, a Litva-patakról, a Méhecske-barlangról, a Kálváriáról, a Csurgó-forrásról, Babba-kápolnáról, a helyi templomról, a falumúzeumról, az Ivánka kúriáról, a Palásthy kastélyról, Szkornyáról (Iskorňa)…
A Konyerád nevű dombról lefelé tartva (ahol bronzkori leleteket találtak) elhagyjuk az orosz sírokat és rácsatlakozunk a királyi útra, ezen haladunk Szkornya felé. Ez a domb egy stratégiai pont volt, ugyanis látni fentről a patak menti utakat. Palástra érve folytatjuk utunkat érintve az öreg temetőt, majd Ivánka István, Hont vármegye utolsó főispánjának a kriptáját. A környéken, a sziklában rengeteg búvóhely van kivésve, ahol az emberek megbújtak a tatárok, törökök elől, az egyik a Méhecske-barlang. Elérünk a Kálváriára, mely már a Šípka természetvédelmi területnek a határa, így érünk a település egyik legősibb forrásához, a Csurgó-forráshoz. A Palásthy család kastélya 1736-ban épült, jelenleg az egyházi magyar alapiskolának ad otthont. Utunk érinti a Korpona-patakot, melynek hídján átkelve a Csongorád-hegy felé gyalogolunk. A Babba-forrás azért volt népszerű a helyiek körében, mert a bábák egykor e forrás vizében mosdatták meg az újszülötteket, hogy egészségesek legyenek. A forrás vize ma is iható, egy barlangból ered. Kápolna is található a helyszínen, melyet a helyiek építettek.
Aki bejárja e tanösvény útvonalát, megismerheti Palást község történelmi múltját, nevezetességeit, természetvédelmi területeit és a gyönyörű környéket.
Részletesebb tájékoztatásért látogasson a CsavarGo oldalra.