Hrussói romvártúra

Hrussói romvártúra

Leírás

Nyitra megyében, Kistapolcsánytól (szlovákul: Topoľčianky) néhány kilométerre Kicő (Skýcov) falu közelében találjuk Hrussó várának romjait a Skalka nevű hegycsúcson, 488 m magasságban. Egyike a Tribecs-hegységben rejtőző várromoknak. Dombokat átszelő út vezet fel a maradványokhoz, ahol piknikezőhely várja a látogatókat és a környék figyelemreméltó panorámája.
A tervezett útvonal egy kis parkolóból indul s bár rövid út vezet fel a várig, egy kellemesebb, erdőn át vezető, kevésbé ismert ösvényt ajánlunk. Könnyű terep, melyet különösebb erőfeszítés nélkül teljesíthet bármely korosztály. Érdemes az erdőt járva hallgatni az állatvilág neszét, élvezni a sűrű lombok ölelését. A várromot csak a csúcsra érve pillanthatjuk meg, hosszan rejti a természet a kíváncsi tekintetek elől. Igazi jutalom a kacskaringós út végén a látvány, megér minden erőfeszítést. A tekintélyt parancsoló erődítmény méreteivel kevés várrom vetekedhet. Vár alaprajza, lakórésze és egy toronyrész maradt meg. Eredeti méreteire csupán következtethetünk az épségben marad várfalak alapján. Felújítása jelenleg is zajlik, köszönet érte egy polgári társulásnak és az önkénteseknek.
A vár építésének pontos kezdetéről nincsenek adatok, az okiratokban először 1253-ban említik. Küldetését tekintve védelmi szerepe volt a Zsitva- és Nyitra vidék kereskedelmében. Egyes források szerint Csák Máté nagybátyja, István volt az építtetője, aztán az unokaöccse, majd pedig 1321-től a király, Károly Róbert volt a vár birtokosa. Ekkor épült meg a bástyája, s a vár jelentősége is megnőtt, hiszen a környező patakokban aranyat mostak. A 14. és 15. században gyakran cserélt gazdát. A 16. század második felében a szomszédos Kistapolcsány urainak tulajdonába került. A híres törökverő Tapolcsányi János megerősítette és reneszánsz stílusban átépíttette 1585-ben. A legfiatalabb épületek a 17.században a Rákóczi-családnak köszönhetően készültek el. Az építményt 1708-ban pusztították el a császár seregei, a Habsburg-ellenes felkelés okozta hanyatlását.
A régi királyi várról kevés történet maradt fenn, de egy 1475-ben történt tragikus esemény emléke a mai napig kísért a falai között: Egy bizonyos Szerdahelyi Pál volt az, aki rárontott druszájára, Szelcsényi Pálra. A várurat megölte, feleségét és hat leányát meztelenre vetkőztette és kikergette a környező vadonba, majd a várat kifosztotta. A csúf eset híre a királyhoz is eljutott, aki azon nyomban vissza is foglalta. Mivel a Rákóczi szabadságharc idején Hrussó a kurucok oldalára állt, nem lehetett más a végzete, mint a pusztulás.
A romok megtekintése után egy ki kerülőúton haladva, ismét az erdőn át érünk vissza a körtúra kiindulási pontjához. Aki szereti a természetet, a várromokat, a csodálatos kilátást, járja végig a csavarGOval a körtúrát!

Részletesebb tájékoztatásért látogasson a  CsavarGo oldalra.

Remote video URL