Leírás
Az egykori Hont vármegye területén, a mai forgalmas főutaktól elég távolságban, erdős vidéken rejtőzve, meredek sziklacsúcson áll büszkén a Csábrági vár omladéka. Ipolyság (Šahy) és a magyar - szlovák államhatár közelében fekszik. Gyalogosan több irányból is megközelíthető, a mi útvonalunk Csábrágsomos (Drienovo) faluból indul, mely Besztercebánya megye Korponai járásában terül el.
A helyi kultúrház előtt parkolhatunk. Kiérve a településről azonnal erdei ösvényre lépünk. Kövessük a csavarGO útvonalát, hiszen hamarosan letérünk a kijelölt turistaútról, hogy az erdőben kis kerülővel érjünk fel a célhoz. Kezdő túrázók számára is alkalmas a terep, hiszen csak csekély szintkülönbséggel kell megküzdenünk. A tiszta, hangulatos erdőt járva a Korponai-erdőnek nevezett tájegység vadregényes vidékén át araszolunk. A természetvédelmi terület Szlovákia leggazdagabb hüllő-lelőhelyét képezi, a környéken siklók tanyáznak szép számban. A tiszta vizű Litva-patak mellett haladunk olykor erdőn, olykor réten át, míg a csodálatos romokhoz nem érünk. Felérve látható Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) község és a Korponai – fennsík (Krupinská planina) helyenként érintetlennek tűnő része.
Az erdővel borított hegyek között két várrom található egymástól néhány kilométer távolságra. A régi Litva vár pusztulása eredményezte néhány évvel később a másik felépítését. Az első vár helye feledésbe merült, maradványait benőtte az erdő. Azonban az új Litva várat, azaz Csábrágot a közeli gazdag bányavárosok védelme okán emelték. Feltehetően Károly Róbert építtette és a Dobrakutyai nemzetségnek adományozta, majd több tulajdonosváltásra is sor került. A Pálffyak megerősítették, vaskossá alakították a falakat, melyek a török portyázások idején sikeresen ellenálltak a támadásoknak. A Koháry család kezébe a 17. században került az építmény. Itt született és halt is meg a költő, hadvezér és országbíró Koháry István, aki a lőcsei fehér asszony, Korponay Jánosné ügyét is tárgyalta. A következő évszázadban a vár fokozatosan elvesztette egykori szerepét és jelentőségét, hiszen Koháry András a közeli Szentantalon új, kényelmes barokk kastélyt építtetett. A vár ettől kezdve nyári rezidencia lett. A főúr elköltözése után a falu is hanyatlásnak indult, szinte elnéptelenedett. A végső csapást az erődítményre Koháry Ferenc mérte, a család utolsó férfi tagja, aki végül 1812-ben felgyújttatta.
Ma is láthatjuk valamikori nagyságát és erejét, hiszen a megmaradt, több emeletes falai rendkívül látványosak. Az épségben megmaradt várkapu előtt sziklába vájt, 4 méter mély árok húzódik, egykor felvonóhíd vezetett rajta keresztül. Az erősen romos bejáraton át a belső vár udvarába jutunk, melynek egyik sarkában látható emeletes épületben szállásolták el egykor a vár őrségét. A vár központi részében megfigyelhetjük a kút, a palotaszárny, a kápolna, a négyemeletes torony, valamint a sokszögű bástya ma is jelentős falmaradványait. A vár alatt áll a kifosztott és romos állapotú Koháry mauzóleum.
Az idő múlását méltósággal viselő Csábrági várrom jelenlegi állapotában is várja túrakedvelő látogatóit, tegyenek hát egy sétát e magyar emlékhelyen!
Részletesebb tájékoztatásért látogasson a CsavarGO oldalra.